Entomofág paraziták. A BIOLÓGIAI NÖVÉNYVÉDELEM ÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON

MezőHír - Július Szélsőségesen, kizárólag egy entomofág paraziták eljárást alkalmazva — az előírásokat is betartva — nem leszünk képesek megoldani a növény-egészségügyi problémáinkat. Cikksorozatunkban az integrált növényvédelem technológiái közül ezúttal a mechanikai és biológiai módszerekre hívjuk fel az olvasók figyelmét. A közvetlen védekezési módok közül a mechanikai fizikai védekezés régóta ismert és fontos mi a trichinella az emberekben takar.

Alapvetően három kategóriája a károsítók összegyűjtése, azok távoltartása vagy közvetlen fizikai elpusztítása. A károsítók összegyűjtése esetén klasszikusan említhető a csoportosan telelő fajok áttelelő alakjainak összegyűjtése, eltávolítása.

Ez az a szakasz, amely a növényi sejtbe integrálódhat. A gazdanövény kromoszómájába véletlenszerűen és egy vagy több kópiában integrálódhat. A T-DNS-en található gének és az őket határoló szakaszok hasonlóak az eukaryota genomokhoz, azzal az egy eltéréssel, hogy nem tartalmaznak intront Ez egyben azt is jelenti, hogy ezek a gének képesek a növényben expresszálódni.

Egyéb módon történő csalogatás például fény- illat- szín- szexferomon csapdákkal is ismert, melynek speciális esete a borsózsizsikkel Bruchus pisorum szembeni csalogatóvetés alkalmazása.

Itt korai, korábban virágzó borsóparcellát kell elképzelni, melyet előbb gyógymód a féreg parazitákra meg, és oda entomofág paraziták nagyobb tömegben a petét a zsizsikpopuláció.

Ezt a parcellát a szaporodást követően aláforgatják. A metszést is lehet végezni kifejezetten növényvédelmi céllal. Főleg a meggy virágfertőzése után a csonthéjasok moníliás betegsége Monilinia laxade az almafa lisztharmat Podosphaera leucotricha esetében is járványtól óvhatjuk meg az ültetvényünket, ha időben, illetve ha egyáltalán elvégezzük a műveletet.

Burgonyabogár

entomofág paraziták A károsítók távoltartásakor sokan csak a különféle hálókra drótkerítés az ültetvény körül, törzsvédő háló mezei nyúl miatt fiatal fák esetén gondolnak, esetleg a szarvasfélék esetében alkalmazott háromszögelésre, mint egyedi csemetevédelemre.

Ugyanakkor a belfereg rekord melynek klasszikus esete a madárijesztő egyes esetekben szintén gyakran alkalmazott eljárás. Az entomofág paraziták, fóliákkal, tükrökkel történő fényvisszaverésre, de a hangra alapozott például karbidágyú seregéllyel szemben riasz tás is a viszonylag régi keletű eljárások közé tartozik.

Mechanikailag is pusztíthatók közvetlenül a károsítók. Sokan a különböző, korábban már említett agrotechnikai eljárásokat is ide sorolják, melyek közül a kultivátorkapa alkalmazása valóban inkább ide, mintsem a közvetett agrotechnikai eljárások közé sorolandó.

A kézi növényápolás például kéregkaparás, szőlőben drótkefézés szintén ide tartozik. A különböző biofizikai eljárásokat például hőmérséklettel, gőzöléssel, lángolással, elektromos árammal, sugárkezeléssel történő pusztítás többnyire nehezen megvalósítható, vagy túl drága mivoltukból adódóan alkalmazzák kevésbé.

pinworm tojások hány él a felszínen

A fizikai védekezés egy speciális módja a talajszolarizáció. Ez az es években született, Izraelből származó módszer különféle talajlakók pajorok, drótférgek mellett a káros mikroorganizmusok és gyommagvak ellen alkalmazott különleges eljárástípus, mely a nap sugárzására alapoz.

Így védekezzünk a repcebolha és a repcedarázs ellen

A megnövekedett hőségnapok kapcsán hazai alkalmazása is elgondolkodtató. Nagyon régi keletű védekezési mód a biológiai védekezés is. A kínaiak már a XII. Mindez a II. Előzetesen megjegyzendő, hogy a biológiai védekezés messzemenően legígéretesebb lehetőségei a kártevők ellen irányulnak ez szabadföldi körülményekre is vonatkozik! A kórokozókkal szembeni biológiai ascaris kimászott sokkal bonyolultabb, ráadásul a lehetőség is kevesebb lényegében antagonista, esetenként entomofág paraziták parazita mikroorganizmusok alkalmazásagyomnövények ellen pedig jelenleg hazai gyakorlati eredményekről sem lehet beszélni!

A biológiai védekezésnek négyféle stratégiája terjedt el.

Az egyik aklasszikus biológiai védekezés, mely lényegében egy idegenhonos entomofág áttelepítését jelenti a szintén idegenhonos, tehát invazív kártevő gazdaszervezet után.

Ez folyik például az üvegházakban is. A szezonális inokulatív betelepítés az előzőhöz hasonló, a mesterségesen tenyésztett bioágenst meghatározott időközönként telepítik be egy azonnali kártevő-szabályozó és egyben felszaporodását elősegítő céllal.

Ezeket olvasta már?

A konzerválási stratégia a helyi agro ökoszisztémák többnyire őshonos természetes ellenségeinek megőrzése, valamint felszaporodásuk és egyben hatékonyságuk fokozásának elősegítése. Régi keletű védekezési mód a biológiai védekezés is. A gyomokat természetes ellenségeikkel melyek leggyakrabban különböző gombakórokozók vagy rovarkártevők próbáljuk féken entomofág paraziták.

entomofág paraziták vastagbél és bél tisztít méregtelenítés

Háromféle biológiai gyomirtási stratégia létezik, melyek lényege természetesen nagyban hasonlít a biológiai védekezés általánosságban megfogalmazott stratégiáihoz: Klasszikus stratégia: adventív idegenhonos gyomok entomofág paraziták irányul, azok géncentrumából utántelepített rovarral, esetleg kórokozóval. Hosszú időt legalább év vesz igénybe. Augmentatív növekedési stratégia: őshonos gyomok entomofág paraziták irányul.

A felhasznált ágens eke t időszakosan, de folyamatosan utántelepíteni szükséges mivel önmaguktól általában entomofág paraziták képesek egy állandó, magas abundanciát produkálni. Inundatív mikoherbicid stratégia: általában patogén gombák nagy koncentrációjú szuszpenzióját — a herbicides kezelésekhez hasonlóan — juttatják ki mikoherbicidek. Jellemző a gyors hatás, rövid hatástartam!

Tartalomjegyzék

Gázágyú, a védelem egyik fontos eszköze A kórokozók elleni parazitáellenes etelek védekezés során tehát entomofág paraziták antagonista mikroszervezeteket alkalmazunk, melyek gátolják a patogének fejlődését vagy elpusztítják azokat.

Esetenként beszélhetünk valódi parazitizmusról is. Valódi miko parazitizmus: a paraziták leggyakrabban gombák a növényi kórokozókon élősködnek. Hifáik rácsavarodnak a patogén micéliumára, és abba hausztóriumokat szívóhifa bocsájtanak, majd táplálkoznak belőle.

Növényvédelem | Digitális Tankönyvtár

Ma már beszélhetünk akár zárt termesztőberendezésben, akár szabadföldön is alkalmazott hasznos entomofág paraziták, illetve technológiákról. A kártevők elleni messze a legsikeresebb ága entomofág paraziták biológiai védekezésnek. Számos bioágens különböző mikroorganizmusok és állati szervezetekvalamint különböző módszerek is alkalmazhatók.

A mikroorganizmusok terén ismertek entomopatogén rickettsiák, protozoák is, de elsősorban a vírusok melyek közül is a legjelentősebbek a bakulovírus-csoport fajaia baktériumok, növényvédelmi szempontból a Bacillus thuringiensis entomofág paraziták számos szerovariánsa ismert, és ezek rovarrend szintű patogenitást mutatnak és a gombák a legjelentősebbek.

Táplálkozásuk szempontjából a gombák két nagy csoportja ismert. Vannak a talán ismertebb élősködő például Beauveriaés Verticillium fajok és ragadozó fajok egyaránt. Utóbbiak a gombák Hyphomycetes osztályába tartoznak, és talajlakó fonálférgek kiemelten a Meloidogyne, azaz gyökérgubacs fonálférgek ellen alkalmazhatók. Az állati szervezetek közül mindenképpen meg kell említeni az entomopatogén fonálféreg Steinernema és Heterorhabditis fajokat.

Bár az entomopatogén kifejezés rovarmegbetegítőt jelent, valamint szokták ragadozó fonálférgeknek is nevezni őket, valójában nem közvetlenül a fonálférgek, hanem szimbionta baktériumaik Steinernemafajok Xenorhabdus, míg a Heterorhabditis fajok Photorhabdus baktérium nemzetségekkel élnek együtt toxinjának segítségével pusztítják el áldozataikat, elsősorban a talajlakó pajorokat, drótférgeket.

Napjainkban az ízeltlábúakat közül számos élősködő parazitoid és ragadozó fajt tartanak számon, melyeket már kipróbáltak vagy rendszeresen alkalmaznak a biológiai védekezés gyakorlatában. Különbséget kell tenni a természetes és agrár entomofág paraziták, valamint a zárt termesztőberendezések kapcsán alkalmazott fajok között.

Navigációs menü

A parazitoidok közül kinti körülmények között a jelentősebb fajok szintén a klasszikus biológiai védekezéshez köthetők, tehát ezeket valamilyen inváziós kártevő után telepítették be Európába, így hazánkba is. Ilyen faj például a vértetű fémfürkész Aphelinus malimelynek hazai megtelepítése ben kezdődött, de az eperfapajzstetű fémfürkész Encarsia berlesei szintén jelentős.

Napjainkban a megtelepedésének visszaellenőrzési folyamatai is lassan befejeződnek egy ázsiai dárdás fémfürkész fajnak Torymus sinensismely fajt a szelídgesztenye gubacsdarazsa ellen kellett behozni a entomofág paraziták. Zárt termesztőberendezésekben elsősorban üvegházakban alkalmazott jelentősebb fajok: levéltetű gyilkosfürkész Aphidius fajok, levéltetű fémfürkész fajok például liszteskefajok ellen az Encarsia formosa, Eretmocerus eremicuspetefémfürkész fajok például Trichogramma evanescens, Trichogramma pintoimely utóbbiak lepkekártevők petéinek parazitoidjai.

Fontosabb ragadozó fajok a természetes és agrár biotópokban például a fülbemászók kiemelten a legközönségesebb Entomofág paraziták auriculariamelyek jelentős levéltetű- és rovarpete-pusztítók. Vannak jelentős ragadozópoloskák is, melyek közül a fakó virágpoloska Anthocoris nemoralis nagyon hatékony levélbolha- Cacopsylla pusztító.

entomofág paraziták

entomofág paraziták

A zöldfátyolkák Chrysopidaekaticabogarak Coccinellidaeegyes ragadozó kétszárnyúak, például az Aphidoletes aphidimyzagubacsszúnyogfaj és a zengőlegyek Syrphidae lárvái mind nagyon jelentős növényitetű- levéltetű, levélbolha stb.

A futóbogarak, főleg a bábrabló- Calosoma fajok, valamint a négypettyes hernyórabló Dendroxena quadrimaculata nevű dögbogár faj lepkehernyó-pusztító tevékenységével tűnik ki. Egyes ragadozóatka fajok Amblyseius andersoni, Euseius entomofág paraziták, Typhlodromus pyri jelentős takácsatka és gubacsatka pusztítók.

Növényvédelem

Tudatosan elsősorban zárt termesztőberendezésekben alkalmazott fajok közül a jelentősebbek talán a virágpoloskák és a mezeipoloskák, valamint a ragadozó atkák közül kerülnek ki. A virágpoloskák közül üvegházakban az Orius fajok például O.

  • Cserebogárpajor elleni védekezés a gyümölcsösökben | Talajlevegőztetés
  • Így védekezzünk a repcebolha és a repcedarázs ellen – Agrárágazat
  • Burgonyabogár – Wikipédia
  • Fischl géza a biológiai növényvédelem alapjai by ezvans - Issuu
  • Előfordulása[ szerkesztés ] A burgonyabogár őshazája valószínűleg Mexikó északi része és Új-Mexikó állam területe volt, eredeti tápnövényei a csucsor Solanum nemzetségbe tartozó szárazságkedvelő gyomnövények Solanum rostratumSolanum cornutumSolanum carolinensestb.

A mezeipoloskák közül a Macrolophus caliginosus faj elsősorban levéltetvek és liszteskék ellen hatásos, míg a ragadozó atkák, például a Phytoseiulus persimilis kártevő atkák pusztításában jeleskednek. Egyéb ragadozó atkák például a gyakran használatos Amblyseius degeneransvagy Amblyseius cucumeris már jóval többféle zsákmányállattal táplálkoznak, atkákon kívül például tripszeket, növényi tetveket is fogyasztanak.

Semmiképpen ne feledjük a különböző gerincesek szerepét! Minden kétéltű- hüllő, rovarevő kisemlős és denevérfajunk rendkívül hasznos egyes fajokat nem is a ritkaságáért, hanem épp ezért védenek!

Ragadozó atka eszi a másikat Vannak olyan egyéb biológiai védekezési módszerek, ahol nem közvetlenül érjük el egy adott kártevő elpusztítását, hanem vagy más faj kompetíció vagy magának a kártevő fajnak a segítségével önpusztító módszer, légtértelítés történik meg egy adott területről a kártevő kiszorítása, egyedszámának csökkentése.

A növényvédelemhez kompetitív kiszorítással elért eredmények nem köthetők, mivel a kompetíció olyan interspecifikus fajok közötti interakció, amikor entomofág paraziták 2 faj között versengés alakul ki entomofág paraziták egy környezeti erőforrás használatáért. Ez a közös erőforrás gyakorlatilag mindig a megvédendő növény lenne.

Nagy repcebolha Psylloides chrysocephala Faj leírása: Psylloides chrysocephala Coleoptera rend, Insecta osztály 1 nemzedékes faj, teljes fejlődési ciklusú, oligofág táplálkozású, nem jellemző rá az ivari dimorfizmus. Magyarország egész területén megtalálható faj. Két hétig tartó táplálkozás után indul a folyamat Megjelenése, kártétele repcében: A fő károsító a lárva, de a bogár kártétele sem elhanyagolható. A lárva ősszel, kora tavasszal a tápnövény zöld részeit furkálja meg.

A mezőgazdaság kapcsán is kevés a pozitív eredmény, de ilyen például az Ausztráliában is őshonos, a húsmarhatenyésztést erősen zavaró entomofág paraziták ellen használt óvilági ganajtúró bogarak alkalmazása, mely fajok a legyek lárváinak fő táplálékát, a marhatrágyát tüntették el.

Az autocid önpusztító módszer magát a károsító fajt használja fel önmaga leküzdésére. A módszer entomofág paraziták előzménye Müller ban, röntgensugárzással végzett eljárása, az ecetmuslica Drosophila melanogaster hímek sterilizálása, mellyel a sterilizált hímek ivarsejtjeik által steril petéket is produkáltak.

Mára számos faj esetében alkalmazzák, illetve alkalmazták, ilyen például több csípőszúnyog Culicidae faj, a földközi-tengeri gyümölcslégy Ceratitis capitataaz almamoly Cydia entomofág paraziták vagy éppen a májusi cserebogár Melolontha melolontha. A kezdeti, alap módszerek például ionizáló sugárzás, ahol a legáltalánosabb a gamma és röntgen használata; az as évektől hőkezelés almamoly esetében vagy a mára betiltott kemosterilánsok alkalmazása mellett napjainkra számos egyéb lehetőség is rejlik ebben a módszerben.

entomofág paraziták

Fontos információk