Kerekféreg rendszer, Laposférgek – Wikipédia

Általános jellemzés. Írta: Dr. Gelei József A Bütschli és Kükenthal nyomán ide együvé foglalt állatok legközönségesebb képviselői, minők az örvényférgek, fonálférgek és kerekesférgek, egymástól első tekintetre oly nagymértékben különböznek, hogy szinte lehetetlennek látszik ezeknek egy csoportba való összefoglalása.

Állatrendszertan

Mégis testük szelvénytelen volta, idegrendszerüknek egy, az egész testet bevonó idegszövedékre való visszavezethetősége, különösen pedig kiválasztószervüknek lángsejtes alkata, továbbá igazi coelomaüregnek hiánya s ezzel kerekféreg rendszer a csíraszerv zsák- vagy tömlőszerű alakja, mindezek együtt elég közös bélyeget szolgáltatnak ahhoz, hogy az egyébként is örvényféregszerű ősökre visszavezethető állatokat egyazon altörzsbe foglaljuk össze.

Ide a férgeknek jellegzetesen víziéletmódot folytató alakjai tartoznak. Csak kevés vált közülük szárazföldi lénnyé. Kevés köztük a növényevő is, kerekféreg rendszer sokkal inkább húsevők, illetőleg ragadozók, aminek az a következménye, hogy egész rendeket kitevő csoportok váltak élősködőkké.

1. HARMADIK ALTŐRZS: Gyűrűtlenférgek (Amera) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
2. Állatrendszertan – Wikipédia
3. Laposférgek – Wikipédia

Az emberre nézve a gerinctelen állatok világában az ízeltlábúakon kívül ezeknek van legnagyobb jelentőségük. Egyesek, mint a fonál- métely- és galandférgek, vagy egyenesen ártanak az embernek, mint betegségokozók, vagy pediglen közvetve veszedelmesek azáltal, hogy az ember gazdasági állatait és termékeit leírhatatlan mennyiségben pusztítják.

Az örvényférgek s különlegesen a kerekesférgek pedig hasznukkal a vízgazdaság, a haltenyésztés terén játszanak igen jelentős szerepet. A fönnebb mondottakra való tekintettel az állatok alkatáról összefoglalólag is szólhatunk pár szót. A test az általános féregalkatnak megfelelőleg többé-kevésbbé hosszában megnyúlt.

A szájnyílás kerekféreg rendszer a mellső, a végbélnyílás pedig, mely csak a laposférgekben hiányzik, a hátulsó testvégen van. Mindig találunk előbelet, amely külbőri: ektodermális származású.

Navigációs menü

A voltaképpeni emésztőszakasz, a középbél entodermális keletű. A magasabbrendűeknek külbőri származású végbele vagy kloákája van. Az előbél különleges szakasz az izmos nyeldeklő vagy pharynx.

A bél és a bőr között igazi testüregre, melyet peritoneális hám bélelne, nem akadunk. Éppen azért az idetartozó állatokat sokan a coelomátlanok csoportjának nevezik. A coeloma helyén az alsóbbrendűekben ugyanolyan kötőszövet: parenchyma képződik, mint aminővel a bordásmedúzákban ismerkedünk meg, ilyenek a parenchymás laposférgek.

Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok. Fejlődésük a bélcsíra állapotban megrekedt, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, sőt már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük. Testük soha kerekféreg rendszer szelvényezett, de a galandférgek teste különböző méretű ízekre tagolódik. A testüreg nélküli állatokhoz képest pl. Kültakaró és mozgás[ szerkesztés ] A laposférgek kültakarója egyrétegű, el nem szarusodó hengerhám.

A magasabbrendűekben a parenchyma helyét résrendszer tölti ki, mely testnedvvel van telítve. Ennek a testnedvnek a test alakja, tartása és feszessége tekintetében igen nagy jelentősége van. A test ezen kétféle alkata közül elsődleges a parenchymatikus és másodlagos a résrendszeres, úgynevezett schyzocöliás állapot.

• Kerekesféreg (Rotatoria) testfelépítése
• Kevesen gondolnák, hogy micsoda nyüzsgő élet bújik meg egy mohapárnán.
• Serdülőknél a giardiasis tünetei

A testben kiképződő résrendszer egyúttal a nedvkeringést is lehetővé teszi. Megjegyezzük azonban, hogy a parenchymás állatok között egyik rendben, nevezetesen a zsinórférgekben valóságos vérérrendszer is alakult ki.

A gyűrűzetlen férgek legjelentősebb egybefoglaló kapcsa a kiválasztórendszer. Ez az úgynevezett protonephridiáis typusnak felel meg, melynek kerekféreg rendszer képviselői éppen az amerás férgek.

Laposférgek

A protonephridium egymás végében sorakozó egyetlen sejtsor belsejében képződött ú. A csatornák fa módjára elágazhatnak, vagy hurkolatosan felgomolyodnak.

Ellenőrző kérdések a Földünkön körülbelülhazánkban mintegy fajuk ismert. A kerekesférgek az egész Földön elterjedtek. Többségük az édesvízi életterekben él, de a tengerekben is előfordulnak.

A csövecskék belső végükön zártak. A cső űrterébe átszivárgott nedveket a legegyszerűbb fokon csillók mozgatják, melyek a cső belsejében egyenletesen vannak elosztva.

Progeszteron a kerekesférgekben

Ezt a különben ritka állapotot a legtöbb állatban fölváltja a folyadékmozgatásnak az a magasabbrendű módja, hogy a csillók a csatornácskák végére hosszú, lobogó pamatban, az ú. Mivel a lobogó pamat közelében, kerekféreg rendszer tölcsér szájadékát befedő protoplazmában rendszerint sejtmagot találunk, ezért a protonephridiális kiválasztórendszernek végsejtjeit lángsejtekként szoktuk megkülönböztetni 5.

Galandféreg

Lángsejt a Phaenocora unipunctata Oerstd. A legalsóbbrendű gyűrűzetlen férgek ugyanis tengerlakók. Ezeknek még semmi protonephridiális rendszerük nincsen.

Progeszteron a kerekesférgekben  -  0 hozzászólás Kerekféreg rendszer a kerekesférgekben A mikroszkóp nélkül alig látható, vízben élő kerekesférgek algákat fogyasztanak és halivadékok elsődleges táplálékát képezik. Bizonyos kerekesféreg fajok nőstényei valami teljesen szokatlan dolgot művelnek: saját magukat klónozva ivartalanul szaporodnak, vagy hímek létrehozásával ivaros szaporodásra váltanak. Ez a váltás, ahogy azt egy új vizsgálat kimutatta, progeszteron hatására megy végbe. Ez a szteroid alapvető szerepet játszik a szaporodás szabályozásában és az ivari fejlődésben embereknél és más fajoknál.

Ezek teste éppen olyan mértékben sós, mint a tengeré s így nincsenek annak a veszedelemnek kitéve, hogy a tengervíz szüntelen benyomuljon a testükbe, azt felpuffassza és szétrepessze; ezekről tudományosan azt mondjuk, hogy testük egyenlőnyomású, izotonikus a tenger vizével.

Az édesvízbe kivándorolt és ott különböző irányban megváltozott alakok testük sótartalmát megőrizték, ezzel azonban magukat annak kerekféreg rendszer állandó veszélynek teszik ki, hogy az édesvíz testüknek vízáteresztő külső hártyáján szüntelen behatol a testbe s annak sóit egyfelől kilúgozza, másfelől pediglen az állatokat felrepeszti.

Az elárasztásnak ettől a szüntelen veszedelmétől mentesíti, mint valami mentő szivattyú, az állatokat a protonephridiális készülék. Annak kerekféreg rendszer bélése, vagy lángsejtes motorikus végkészüléke azért lobog örökösen, amiért a Véglények lüktető hólyagja is szüntelen lüktet, nevezetesen, hogy a testből a fölösleges kerekféreg rendszer állandóan kiszivattyúzza.

A protonephridiális rendszernek ezt a jelentőségét különlegesen azok a magasabbrendű amerás férgek igazolják, melyek túlnyomórészt édesvíziek, egyes rokonaik azonban tengerben is élnek, mert ez utóbbiaknak nincs kiválasztórendszerük. Ehhez azonban azt kell megjegyeznünk, hogy a fonálférgek különleges életmódjuk folytán igen módosult lények, másfelől pediglen azt, hogy vastag, tömött kutikulájuk mentesíti a környező víz hatásaitól.

A kiválasztó rendszerről még két nevezetes kerekféreg rendszer kell feljegyeznünk. Az egyik az, hogy az örvényférgek Rhynchomesostoma nemzetségében a protonephridiumok az ivarnyílásba kerekféreg rendszer s így a húgyivari készülék együttessége első kezdeteiben kerekféreg rendszer a mi alsórendű férgeinkben nyilatkozik.

Sőt a kloaka képződésére is találunk már példát a kerekesférgekben.

Kerekesféreg (Rotatoria) testfelépítése

A másik jelenség pedig, amiről meg kell emlékeznünk, a zsinórférgekben a vérérrendszer és kiválasztórendszer összefüggése. A magasabbrendű állatokban azt tapasztaljuk, hogy a vérerek hatolnak be a vesébe és teremtik meg az anyagforgalom és a kiválasztás szerve között a szoros kapcsolatot, itt azonban fordítva, a lángsejtes csövek fonják körül a véreret és maguk mennek így el a gyüledékfuvarozó rendszerhez.

A gyűrűtlenférgek idegrendszere a test hosszában futó hosszanti törzsekből s a mellső testvégen kialakuló dúcpárból képződik. Az egyszerűbb formákban számos hosszanti ideggel találkozunk, s ezért a magasabbrendűekben azt az állapotot, hogy ott csak két ideg fut le, a fejlettebb felsőbbrendű jelenségnek minősítik.

Medveállatkák

Kerekféreg rendszer érzékszervek közül általánosan elterjedtnek kell tekintenünk a tapintósörtékkel ellátott s magánosan fellépő, a testen rendszerint egyenletesen elszórt tapintósejteket.

Ezek a mellső testvégen rendszerint nagyobb számban fejlődnek, mint a test egyéb részein. Általános jelenség az is, hogy a mellső testvégen és pediglen rendszerint oldalt vegyiérzékszerv képződik. Ez a vegyiérzékszerv, mint szaglószerv már itt, az egész állatországra jellemző kerekféreg rendszer, vagy csatornaszerű mélyedést formál s mivel az agydúccal közvetlen kapcsolatban van, ezért agyszervnek, vagy cerebrális orgánumnak is nevezik. Mindössze a minden tekintetben legegyszerűbb szervezetűnek tartott kerekféreg rendszer a tenger vizében élő bélüregnélküli örvényférgekben, az ú.

Tartalomjegyzék

Acoelákban találunk ilyen szervet. A búvárok nem tudtak még egyöntetűen megállapodni abban, hogy a gyűrűzetlenférgeket hogyan származtassák le valamely közös ősből. Azzal a tudományos áramlattal szemben, hogy az örvényférgek közül a Polycladidákat tekintsük legegyszerűbb kerekféreg rendszer s így milyen férgek származnak nyers húsból bordásmedúzákból származtassuk az örvényférgeket, újabban mindinkább hódít az a felfogás, hogy bizonyos egyenesbelű örvényférgek, melyek a Graffilidákhoz voltak kerekféreg rendszer, az a közös őstörzs, melyből egyfelől az Acoleákon keresztül a laposférgek, másfelől pediglen mind a kerekesférgek, mind pediglen a fonalférgek leszármaztak volna.

Ez a graffilidaszerű közös ős a Gastrotrichákat is egészen símán kapcsolja be az Amera közös altörzsbe.