A szarvasmarha- szalagféreg fejlődésének jellemzői

A Wikimédia Commons tartalmaz Galandférgek témájú kategóriát.

Bélféreg, Bélférgesség - Betegségek | Budai Egészségközpont

Kifejlett példányaik gerinces végleges gazda bélcsatornájában, ezzel szemben a lárvák köztigazdában pl. A testtájak nevei megtévesztőek, hiszen az állatnak nincsen szája vagy bélcsatornája, ezért nem könnyű megállapítani, hogy vajon melyik a test feji vége.

Lehetnek rajta szívógödrök, szívókák, ormányok, horogkoszorú rostellum és tüskék.

A test ízeinek számavagy akár több ezer is lehet. Az egyes ízek működése meglehetősen önálló, a többi ízétől független működés — eltekintve a kültakaró, az idegrendszer és a kiválasztórendszer összerendezett működésétől. Egy kifejlett galandféreg tehát a nyak által ivartalan bimbózással létrehozott egyedek összekapcsolódott füzérének is tekinthető.

Galandférgek

A galandférgek a szarvasmarha- szalagféreg fejlődésének jellemzői összetett férgek a szájon keresztül jöttek ki, és többféle funkciót is ellát. Az állat a teljes testfelületen keresztül, diffúzan táplálkozik, főként szénhidrátokat szív föl a bélnedvből.

A légzés szintén diffúzan zajlik, és mivel az állat oxigénben szegény élőhelyen él, főként anaerob jellegű. Kültakaróhoz kapcsolódó mozgásszerv a bőrizomtömlő. Rendszerint hímnősek, ivarszerveik is ízenként ismétlődnek.

Szarvasmarha szalagféreg kezelő gyógyszerek, Paraziták kezelése szalagféreg hogyan kell kivonni

Gyakran jellemzi őket a szekvenciális hermafroditizmus, illetve ennek a proterandrikus formája: az egyes ízekben előbb a hímivarszervek működnek, később, további fejlődés után ezek visszafejlődnek és a női ivarszervek aktivizálódnak. Önmegtermékenyítésre és kölcsönös megtermékenyítésre egyaránt képesek. A testen a fejtől egyre távolabb jutó ízek egyre növekednek, és ivari folyamataik is egyre előrehaladottabbak.

Az érett petéket tartalmazó, ún. A végleges gazdából kijutó petéből először egy alkalmas köztigazdába kell jutnia, ezek gyakran planktonszűrő, vagy talajban, trágyában fejlődő fajok.

Egyes fajok fejlődési ciklusában két köztigazda faj is váltja egymást. A köztigazdában való növekedés, fejlődés és ivartalan szaporodás után a lárva végleges gazdába jut.

Szalagféreg megelőzési intézkedések

Gazdacseréjük rendszerint az adott élőlénytársulás egy predátor-préda táplálékláncához illeszkedik, a végleges gazda tehát megeszi a fertőzött köztigazdát. Végleges gazdáikra nézve sokszor erősebben specifikusak, mindössze kevés, közeli rokon gazdafaj alkalmas kifejlődésükhöz. A köztigazdákra nézve azonban kevésbé specifikusak. Ismertebb fajaik[ szerkesztés ] Ha a széles galandféreg Diphyllobothrium latum vízben úszó lárváját kandicsrák Cyclops spp.

Bélférgek, bélférgesség

Végleges gazdái halevő emlősökolykor akár ember is lehet. A nyolc méternyi állat több ezer ízből áll. Magyarországról valószínűleg már évtizedekkel ezelőtt kihalt. A peték az ürülékkel jutnak ki a külvilágba, majd bekerülhetnek egy alkalmas köztigazdábatehát marhába, disznóba, melyben borsóka lárvává alakulnak.

A kifejlett féreg egy a köztigazdát elfogyasztó húsevő ragadozó vagy dögevő emlős, például az ember vékonybelében él, és több méteres hosszúságot is elérhet.

Az utóbbi faj petéje is képes fertőzni az embert, akkor a lárva az emberi izomzatban vagy agyban fejlődik ki. Néhány faj nem a ragadozó-préda, hanem ehhez hasonló alternatív táplálkozási úton a szarvasmarha- szalagféreg fejlődésének jellemzői.

A farmakológia alapjai | Digitális Tankönyvtár

Így például a Moniezia expansa lárvája mikroszkopikus méretű talajlakó atkában fejlődik, melyet a legelő juhmint végleges gazda véletlenszerűen fogyaszt el. Az uborkamagképű galandféreg Dipylidium caninum petéit bolhalárvák eszik meg.

Ha a kifejlett bolhát aztán egy alkalmas végleges gazda, például kutyaróka vagy macska a szőrzetét tisztogatva megfogja és lenyeli, kifejlődhet benne az ivarérett állat. Számos más galandféregfaj ismert a Kárpát-medencébenezek többsége a vadon élő állatok élősködője.

Ajánlott irodalom[ szerkesztés ] 1. Edelényi B Galandférgek I. Cestoidea I.

Kassai T Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai. Medicina, Budapest.

Bika szalagféreg taxonómia

Kotlán SKobulej T. Mezőgazdasági Könyvkiadó. Rózsa L Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja.